Mi a jó alvás titka?- tippjeink a pihentető alvásért
Az alvászavar az egyik legelterjedtebb civilizációs népbetegség: a fejlett országokban a lakosság mintegy 30 százalékát érinti; hazánkban a helyzet ennél is rosszabb az elmúlt években végzett országos alvásfelmérés adatai alapján. Az alvászavarok átlagosan kétszer annyi nőt érintenek, mint férfit.
Ajánlott alvásmennyiség
A megfelelő mennyiségű (és minőségű) alvás elengedhetetlenül fontos testi-lelki egészségünk érdekében. Ha valakinek jelentősen eltér az alvásigénye az ajánlottól (akár pluszban vagy mínuszban), annak érdemes szakembert felkeresnie, hogy nem áll-e valamilyen betegség a háttérben.
A különböző életkorokban szükséges alvás mennyisége:
· újszülött (0-3 hónapos): 14-17 óra;
· csecsemő (4-12 hónapos): 12-15 óra;
· kisgyermek (1-2 éves) 11-14 óra;
· óvodás (3-5 éves) 10-13 óra;
· kisiskolás (6-13 éves): 9-11 óra;
· tinédzser (14-17 éves): 8-10 óra;
· felnőtt (18-65 éves) 7-9 óra;
· idősek (65 év felett): 6-8 óra.
Az alvászavar felismerése
Az alvászavarok a tünetek alapján könnyen felismerhetők, mégis egyes tüneteket sokan elfogadnak úgy, mint életük természetes velejáróját, és nem is gondolnak arra, hogy azokkal szakemberhez kellene fordulni.
Az alábbi jelek hívhatják fel a figyelmünket az alvászavarra:
Ø álmatlanság, nehéz elalvás a fáradtság ellenére;
Ø altató vagy alkohol szükséges a könnyebb elalváshoz;
Ø fáradtság, kialvatlanság felébredéskor vagy napközben;
Ø gyakori felébredés és/vagy nehéz visszaalvás;
Ø éjszaka a levegővétel normális ütemének megszakadása (alvási apnoe);
Ø tévézés, olvasás közbeni elbóbiskolás;
Ø teljesítményromlás a munkahelyen, iskolában;
Ø koncentrációs nehézségek;
Ø ingerlékenység, szorongás, depresszió;
Ø horkantásokkal kísért horkolás;
Ø hibák és/vagy balesetek a munkahelyen vagy gépjárművezetés közben;
Ø feszültség, fejfájás vagy emésztési panaszok;
Ø túl stresszes mindennapok;
Ø indokolatlan súlygyarapodás;
Ø aggodalmak és félelmek az alvással kapcsolatban.

Ha az álmatlansága 3-6 hónapon túlmenően is fennáll, és befolyásolja nappali teljesítményét, munkáját, keresse fel háziorvosát! Orvosa segít a tüneteit okozó probléma felderítésében, és szükség esetén alváslaboratóriumban történő kivizsgálásra vagy más szakorvoshoz (a tünetektől függően pl. pszichiáter, neurológus, pulmonológus) irányítja.
Az alvási problémák lehetséges okai
Az alvászavarok hátterében gyakran a helytelen életmód áll, de kapcsolódhatnak pszichiátriai betegséghez, légzőszervi rendellenességhez, illetve egyéb betegségek is hatással lehetnek rá.
Az alvászavarok hátterében álló okok:
· fizikai okok: különféle szervi problémák (asztma, COPD, allergia, hormonális problémák, idegrendszeri betegségek, szívbetegségek);
· élettani okok: öregedés, éjszakai műszak, váltott műszak, időzónaváltás, csökkent fizikai aktivitás;
· pszichés okok: negatív vagy pozitív stresszterhelés, szorongás;
· pszichiátriai okok: depresszió, szorongásos zavarok;
· gyógyszerekkel kapcsolatos okok: nyugtatók, drogok, élvezeti szerek (koffein, tea, nikotin).
A megfelelő mennyiségű és minőségű éjszakai alvás fontos szerepet játszik a szervezet szabályozó egyensúlyának fenntartásában. Az alvás számos testi folyamatot és funkciót befolyásol: hatással van a vérnyomásra, a vércukorszintre, a gyulladásokra, a hormontermelésre, az immunrendszer működésére. A megfelelő alvás fokozza a speciális immunsejtek, a T-sejtek számát és aktivitását, valamint a citokin termelését, melynek fontos szerepe van a fertőzések leküzdésében.
Az alváshiány megnehezíti a mindennapos fizikai és szellemi tevékenység végzését, rontja a teljesítőképességet és számos hormonális, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, illetve depresszióval összeköthető betegség okozója lehet. A napi 6 óránál kevesebbet alvóknál növekedhet a stroke kialakulásának kockázata is.

Tippek a jó alváshoz
Az egészséges alvási szokások kialakítása érdekében sok esetben az életmódunk megváltoztatására van szükség.
ü Napirend kialakítása: minden nap (hétvégén is) körülbelül ugyanabban az időben feküdjünk le, illetve keljünk fel;
ü A nappali alvás korlátozása: a 10-30 perces alvásnak pozitív hatásai vannak, de az ennél hosszabb szundikálás megzavarhatja az éjszakai alvást;
ü Lazítás: a különféle ellazulási technikák – jóga, meditáció, autogén tréning, zenehallgatás, forró fürdő – segítenek megszabadulni a stressztől;
ü A nyugodt alvás feltételeinek megteremtése: teljes sötétség, friss levegő, kellemesen hűvös szobahőmérséklet, pamut vagy len ágynemű és ruházat, kényelmes ágymatrac, nem túl puha párna;
ü Élénkítőszerek – tea, kávé, alkohol, cigaretta – fogyasztásának kerülése 4 órával lefekvés előtt;
ü Közvetlenül lefekvés előtt a telefon, tévé, számítógép használatának mellőzése, mert az elektronikus fényinger megzavarhatja a bioritmust, elnyomhatja az alvást elősegítő melatonin hormon termelését – használjunk kékfényszűrőt a digitális eszközeinken;
ü Fontos a napi testmozgás az egészséges alváshoz, de az edzést elalvás előtt 5-6 órával érdemes végezni, ne közvetlenül elalvás előttre időzítsük;
ü Könnyű ételek fogyasztása vacsorára legalább két órával a lefekvés előtt, mert az emésztés gátolja a nyugodt alvást; az élénkítő hatású csokoládé, cukros sütemények mellőzése.
Ha a nyugodt alvás eléréséhez kipróbálnál néhány kényelmes alváskiegészítőt, nézd meg választékunkat webáruházunkban, és fedezd fel, hogyan segíthetnek az alvás minőségének javításában!